Olyan gyakran kapom meg azt, hogy "egyedül vagy", "neked gyerek meg férj kellene már"..stb. Nos, valóban így van a jó öreg és berögzött hagyományok szerint, erre a korra már, minimum 3 gyermek édesanyjának kellene lennem. Ehhez képest itt vagyok tök egyedül, ami persze az én döntésem is. A sok félre siklott kapcsolat után - amin, ugye mindenki átesik - elhatároztam, hogy megerősítem magam úgy Isten igazán. Évek alatt ezt sikerült is egy mások által "gépies életmód"-nak nevezett életre kifejlesztenem. Nincsenek érzelmek, nincsenek problémák, ha ezekről nem veszünk tudomást. Igen ám, de vannak akik tudják, hogy nem ilyen vagyok és mélységesen belemászva az egómba, tudatára ébresztettek, hogy változnom kell. Kemény meló meg kell hagyni. De megéri, hiszen ki az aki nem vágyik egy szerető férjre és gyerekekre? Minden erőmmel tiltakoztam ez ellen, tiltakoztam a kötődés ellen és a legjobban magam ellen. Akit csak lehetett ellöktem magamtól. És most érzem azt, hogy azok az évek, amelyekben a gépiesség volt a meghatározó semmit de tényleg semmit nem haladtam előre. Volt munkám másztam szépen a ranglétrát és ennyi, meg persze a kutyám. Én azt gondoltam pont ettől vagyok erős, mert aki szeret az gyenge. Nem igaz! Ma már tudom akkor vagyunk a legerősebbek, ha szeretünk és hagyjuk, hogy szeressenek minket.

Megosztás a facebookon